9.rész~Benne vagy?~

Lara pov
Vagy az ötödik bolt után végre sikerül megtalálnom a megfelelő ajándékot Daeho-nak. Kapni fog tőlünk egy Hugo Boss parfümöt és a vicc kedvéért egy Plaboy magazin előfizetést és ahogy ismerem drága barátnőmet még elküldene engem óvszerért is ha a viccnél tartunk ezért vettem azt is. Miután mindent beszereztem amit kitaláltam visszaindultam a suliba ahol benyitva a terembe elég érdekes látvány fogadott. Nana és N eléggé félreérthető helyzetben álltak a tábla előtt. Amint elkiáltottam magam szét rebbentek és igyekeztek úgy csinálni mintha semmi nem történt volna de én éreztem a szikrát ami köztük volt és tuti ha nem nyitok be akkor elcsattant volna a csók.
-Bocsi a zavarásért srácok.
-Szia Lara-köszöntek- Öhm, Hyuk valamiért keres és nagyon idegesnek tűnt amikor itt volt, szóval szerintem keresd meg. Javasolnám a tetőt- nézett rám N.
-Okés köszi, akkor szerintem megkeresem mielőtt még meggyilkolna az a vadbarom.
Ránéztem a barátnőmre, nagyon érdekes fejet vágott ezért nevetve elmentem. Elindultam a tető felé vezető lépcsőn amikor hangokat halottam.
-Mondd el neki,hogy szereted, semmit nem vesztesz vele, vagy simán csak pofon vág és soha többet nem szól hozzád, de az nem a te hibád lenne-mondta az egyik hangocska ami szerintem Ravi-hoz tartozott, bár cseppet sem biztos.
-Kösz tesó igazán nyugtatólag hatsz az emberekre-nevetett a másik aki szinte biztos ,hogy Hyuk volt ezer közül is felismerném ezt a bársonyos hangot. 
~Jézusom Lara, mit beszélsz?~
-Komolyan mondtam, mondd el neki
-Rendben majd átgondolom
-Na de mennem kell,cső haver
-Csá
-Öhm, szia Lara Hyuk már keresett-szólt oda nekem Ravi amikor elhaladt mellettem a lépcsőn és szerintem föl se tűnt,hogy hallgatóztam.
-Itt vagy? Mindenhol kerestelek már-esett nekem az immáron sokszor említett személy.
-Miért kerestél?
-Azért mert.....
-Gyorsabban ha lehetne nem érek rá-vetettem oda bunkón.
-Szóval én sz..-e...-r...-e
~Nyögje már ki komolyan~
- Szert
~Ma fene komolyan betűnként fogunk haladni?~
-Nekem erre nincs időm, bocs-indultam le a lépcsőn, már két lépcsőfokot megtettem amikor rántást éreztem a karomon.
-Állj már meg én fogok most beszélni és neked nincs jogod elmenni-vágta oda keményen a szavakat-Szóval szeretném a segítségedet kérni-nézett rám
~Miért érzem magam csalódottnak? Talán másra gondoltam a szeret-előtagból?? Nem tudom mi van velem, Lehet jobban kedvelem őt mint gondolnám??~
-Na segítesz?
-Miben?
-A táncversenyben.
-Sajnálom, mondtam már,hogy nincs időm táncolni.Miért is olyan fontos neked, most így hirtelen?
-Mert csak, elégedj meg ennyivel.
-Bocs pontos indok hiányában nem áll módomban segíteni neked-rántottam ki a karom ujjai fogságából és elfutottam a helyszínről faképnél hagyva őt akiről tudom, nagy feladat volt neki,hogy bárkitől is segítséget kérjen.

A terembe visszaérve már csak Nana volt ott.
-Na mi volt az a majdnem csók?
-Miről beszélsz te?-kezdte el zavartan csavargatni a haját.
-Én?? Csupán csak arról,hogy majdnem lenyomta a nyelvét a torkodon ha nem jövök közbe.
-Mi volt Hyuk-kal?
-Semmi-válaszoltam és tutira venném,hogy el is pirultam.
-Aham-nézett rám a barátnőm mindent tudóan.-Mit vettél ajándéknak?
-Csak apróságokat-nevettem
-Hallod ez a parfüm egy vagyon
-Nem feltétlenül, le volt akciózva és az árához képest jó volt, a többi miatt meg egyáltalán nem néztek hülyének az eladók.
-Nagyon ütős lesz ha meglátja-nevetett fel hangosan Nana-Köszi,hogy bevásároltál.
-Mehetünk, mert el kell ugrani az oviba a kis hercegnőmért.
-Persze, Hae is jön köszönteni?
-Kénytelen lesz-nevettem.
Szépen lassan elindultunk az óvoda felé, ahol meglepetésbe volt részünk.Na kivel találkoztunk a  sarkon, na kivel?
-Hello csajok-köszönt ránk drága bátyám.
-Nem úgy volt,hogy én jövök  Lau-ért?
-De csak gondoltam csodálatosságom is megtiszteli az intézményt a jelenlétével-nevetett.
-Egós majom vagy-mondtam neki a nevetésem visszaszorítva, barátnőmnek nem sikerült mert ő majd összeesett a röhögéstől.
Miután kikértük a manót az oviból, elindultunk a Kim rezidenciára, Hae is beleegyezett, mert állítása szerint rég látta a cimbiét.
-Daeho-kiáltottunk neki a nappali közepéből.
-Mi van?- trappolt le a lépcsőn.
-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!-kiabáltuk mindannyian.
Átadtuk az ajándékot amin nagyon jót kacarászott bár Lau elöl el is dugta gyorsan. A délután amúgy nagyon gyorsan elment min pedig szépen hazaballagtunk, megtettük a kemény pár utca távot.
Lefekvés után végül arra jutotta,hogy valahogy megoldva segítek Hyuk-nak mert biztos nyomós oka volt ,hogy pont ő kér segítséget valakitől akit tudtom szerint ki nem állhat.
Már majdnem elaludtam amikor kopogást hallottam az ablak felől nagy nehezen felálltam és elhúzva a függönyömet megnéztem mi lehet az.Nem láttam semmit ezért visszafeküdtem talán csak képzelődtem.Sikeresen betakaróztam amikor megint halottam, azonban amikor kinéztem egy sötét alakot láttam velem szemben a fának támaszkodva, mivel nekünk földszinti lakásunk van, így ha nagyon meg akarnék szökni csak ki kéne ugranom az ablakon. Egyik pillanatról a másikra elindult felém az árny, amikor odaért elém akkor tudatosult bennem,hogy nem mást mit a hőn szeretett iskolatársam, Hyuk. Kinyitottam az ablakot,hogy ne keljen kiabálva hozzászólnom mivel elég jól szigetelt.
-Mit keresel itt este 11-kor?-suttogtam.
-Csak beszélni szerettem volna veled. Délután nagyon kemény voltam veled és szeretnék azért bocsánatot kérni, szóval bocsánat- nevette el magát.
-Oké, jó most már elmondhatod ,hogy mi a fene bajod van.-furcsán néz rám, mintha a magyarázatomra várna- Segítséget kérsz tőlem, majd bocsánatot, te tuti nem az a Han Sang Hyuk vagy akit én megismertem, mert ő folyton bunkózott velem amikor csak látott nem,hogy elnézést kér tőlem.
-Honnan veszed,hogy nem ez az igazi énem?-hajolt hozzám közelebb.
-Most már maga sem tudom mit higgyek-suttogtam alig hallhatóan a szavakat.
-Bemehetek?-kérdezte az ablakra mutatva.
-Gyere-mondtam neki és arrébb álltam,hogy be tudjon mászni.
~ Jézusom Lara, te normális vagy???~
-Szóval, kérlek táncolj velem a versenyen-fogja meg a kezem.
-Nem tehetem dolgozni fogok közben meg Lau-ra kell vigyáznom mert Hae nemsokára megy a turnéjukra és senki nem tudna a tesómra vigyázni
-Ha nem lennének ezek a gondok akkor belemennél?
-Talán, de miért olyan fontos neked ez?
-Valamiért
-Én is elmondtam az indokaimat/okaimat, most te jössz!
-A volt táncpartnerem is indul a duón, és azt hajtogatja nekem,hogy nélküle képtelen vagyok megnyerni mert nincs még egy partner aki hajlandó táncolni  egy olyan két ballábassal mint én.
-Te jól táncolsz, tuti,hogy több van emögött.
-Milyen aranyos kis plüssöd van-terelt el a témát.
-Hagyd békén, tedd vissza az ágyamra-szóltam rá-Add vissza-amikor nyúltam volna érte akkor már magasba tartotta,hogy véletlenül se érjem el, bárhogy ugrándoztam érte nem adta vissza. Megbotlott valamibe és hátra estünk pont az ágyamra, mint a gagyi tinifilmekbe és most jönne a csók, mi?
De nem itt és nem most, már éppen hajolt volna közel hozzám amikor benyitott drága bátyuskám.
-Itt meg mi az isten nyila folyik?
-Semmi, Hyuk már ép menni készül, te meg menj ki a szobámból már késő van-mondtam neki mivel láttam ,hogy menten elalszik
-Jó de azonnal induljon amint becsukom az ajtót!
-Oké
-Hol tartottunk?-kérdezte a plüsstolvaj amit Hae kiment.
-Ott,hogy mész.
-Már mászott ki az ablakomon amikor félig kint volt én meg már csuktam volna be az ablakot akkor hirtelen visszahajolt és egy puszit nyomott a számra.Ledermedve álltam az ablakba és már csak akkor eszméltem fel amikor egy hatalmasat dörgött az ég. Nem tudom mennyi ideig állhattam az ablakban de egy hideg fuvallatot érezve mentem becsuktam, és elmentem véglegesen lefeküdni.


-MICSODA????-lepődött meg reggel a suli előtt a barátnőm.
-Igen, de halkabban ha lehetne.
-Akkor most mi lesz?
-Nem tudom, de táncolni akarok
-Majd amíg gyakoroltok én vigyázok a manóra
-Komolyan?? Megtennéd? Istenem, de szeretlek-öleltem meg Nanát-Maximum csak egy hónap, nem tudom pontosan mikor van a verseny
-Igazán semmiség-rántott vállat-De nyernetek kell
-Oké főnök, de siessünk mert mindjárt becsöngetnek.
-Merre jártatok?-kérdezte Ken miután beértünk a terembe.
-Meg kellet beszélnünk dolgokat-suttogtam neki mivel bejött a tanár.
-Köze van Hyuk-joz és N-hez?-kérdezte szemöldökét húzogatva.
-Nem, miért lenne?!
-Csak mert hallottam egy s mást
-Mit hallottál?
-Kérem Miss és Mr.Lee-t,hogy fogják be a kis szájukat mert éppen órát tartanék-szólt ránk a tanár
-Elnézést- feleltük egyszerre és az előző témánkat hanyagoltuk is.
-Lara nem is mondta,hogy összeházasodtatok-jött oda nevetve Nana a szünetbe.
-Ti vagytok az új álompár-nevetett Leo is 
-Mi történt?-jött oda Hyuk
-Ken és Lara immáron férj és felesség-válaszolt nevetve N.
-Csodás-mondta , majd kiviharzott a teremből 
-Itt valaki féltékeny-húzogatta a szemöldökét Leo
-Megyek megnézem-mentem utána.
-Han Sang Hyuk azonnal állj meg!-kiáltottam rá.
Nagy nehezen utolértem és kérdőre vontam, de ő nem mondott semmit és inkább faképnél hagyott megint.
-Pedig én még táncoltam is volna veled-kiabáltam utána, majd visszabaktattam a terembe.
-Na mi van?
-Durca-válaszoltam majd elnevettem magam.
A nap ezen kívül teljesen eseménytelenül telt, Hae holnap fog elmenni a turnéjára így már elkezdtük a búcsúzkodást ami szerintem mind hármunkat megviselt.