7.rész~Bonyodalmak~

Lara pow :

Miután kiszálltunk a kocsiból a drága kis húgocskám csak fogta magát és berohant a házba.
-Nagyon köszönjük,hogy elhoztál minket,ez nagyon kedves volt tőled.-mondtam neki majd megöleltem.Eme cselekedetemet én is nagyon furcsálltam nem csak ő.Miután vége lett az ölelésnek elengedtem és éppen indultam volna befelé amikor karom után nyúlt és visszahúzott,így szemben álltam vele.
-Őm volna kedved eljönni velem valahova a hétvégén?
-Most randira hívsz?-kérdeztem vissza.
-Hát izé.. valami olyasmi
-Akkor ez most randi lesz vagy valami olyasmi?-kérdeztem vissza némi kötözködéssel.
-Ha eljössz megtudod.
-Jó rendben elmegyek, még egyszer köszi,hogy elhoztál minket.
-Igazán nincs mit,szia-mondta majd beült a kocsiba és elhajtott.
Bementem a házba és nagy meglepetésre drága bátyuskám itthon volt,vagyis még nem ment vissza a bandához.
-Ki volt ez a csávó?-állt meg összefont karokkal.
-Öhh,hát izé az egyik iskolatársam,ő is jár táncra és felajánlotta,hogy elhoz.
-Jaa persze,vele voltál a suliba is.-mondta nevetve,azt hittem már elfelejtette.
-Ja és te hogy-hogy itthon vagy nem úgy volt,hogy hétvégén jössz?
-Igaz ez volt az eredeti terv,de mivel jövőhéttől turnéra megyünk kikönyörögtem délután amíg te suliba voltál ,hogy maradjak ezen a pár napon még veletek, mert a turné miatt egy évig nem látlak majd titeket.
-Egy évig???-akadtam ki.
-Igen ,de persze lesz szünet amin  remélhetőleg,bár nem biztosan haza tudok majd jönni.
-Értem-hajtottam le a fejem,majd éreztem ,hogy megölel.
-És milyen volt a stúdiózás, mert azt mondtad,hogy oda mész Lauren látogatása után.
-Igazából nem stúdiózni mentem hanem kikönyörögni,hogy maradhassak itthon még pár napot,de ezt már mondtam.
-Igaz.Na megyek csinálni valami vacsit,mert gondolom anya megint nincs itthon.
-Nincs-szomorodott el.
-Ne legyél elkenődve,büszke ő rád,hogy ilyen híres vagy.Eszedbe ne jusson megint az a szöveg,ami a magad hibáztatását hozza elő,apa halála miatt.
-De....
-Bele se kezdj,inkább megy fel és kérdezd meg a kis hercegnő mit kér vacsira.-mondtam a végét már mosolyogva.
Csak,hogy értésetek a dolgokat.4 éve meghalt az apánk egy autóbalesetben.Egy üzleti tárgyalásról sietett A Super Junior első vagyis debütáló fellépésére,de egy kamion áttért a másik sávra és frontálisan ütközött apával. Hae azóta magát hibáztatja és e-időpontól kezdve utálja a debütálásuk napját,azonban a fiúkat imádja és sosem hagyná,hogy miatta hátrányba legyenek ezért a gyászolás időszakába még keményebben dolgozott mint kellet volna. Anya azóta változott meg teljesen,régen mindent meg lehetett vele beszélni.Mostanra már nem is figyel ránk én vezetem a háztartást és én nevelem Laurent.Aki a baleset időpántján már egy éves is elmúlt ő annyira még nem ismerte aput,de azt biztosan állíthatom,hogy nagyon sok időt töltöttek együtt de nem hiszem,hogy emlékszik erre az időpontra.Én,én pedig nem tudtam,mit csinálni hamarabb kellet felnőnöm mint vártam,apa is hiányzik rettenetesen de nem tehetem meg ,hogy sírva fakadok.Nekem kell erősnek maradnom. 
-A madam kakaós palacsintát óhajt-mondta mosolyogva a bátyám
-Értettem.
Gyorsan neki is álltam a finomságnak és mire kész lettem ,már két éhenkórász várta a vacsorát.
-Hmmmm ez isteni mint mindig -tömte magába a harmadik palacsintáját is.
-Tényleg jó-mondta Hae is.
-Köszi-köszi-hajoltam meg színpadiasan.
Éppen mosogattam amikor megszólalt a telefonom,vidáman szóltam bele.
-Hallo tessék itt Lee Lara beszél.
-Szia Lara,anya vagyok.
-Hello-ment el a jó kedvem-Merre vagy?
-Japánba.
-HOL?????-akadtam ki teljesen.
-Jól hallottad.
-Mit csinálsz ott?
-Nyaralok.
-Mikor akartál erről nekünk szólni,hogy nyaralni vagy?? Mikor jössz haza?
-Soká, nem tudom pontosan.Az anyaság nem nekem való,szóval most a párommal nyaralok.Hívd fel Hae-t ha pénz kell majd egyszer megyek,ne zargassatok puszcsi-és letette a telefont.Anya egyáltalán az ilyen???
-Lara,mi történt ?
-Semmi csak az egyik szórakozik.
-Ja értem akkor felmegyek,még babázhatok egy kicsit?
-Fél óra.
-Redicsek és már is futott a szobája felé.
-Az igazat-szólt rám Donghae
-Elment Japánba a párjával és nem érdekli mi van velünk ne keressük és ha pénzre van szükségünk akkor forduljunk hozzád.Mit mondjak Lauren-nek ?-mondtam már a sírás határán.
-Figyelj megoldjuk-mondta majd átölelt-A pénz meg nem akadály,annyit adok amennyit kérsz és akkor amikor kérsz.A turnét sajnos nem mondhatom le de bármikor felhívhatsz ha szükséged lenne valamire,rendben? Szerintem Nana is szívesen segít majd.Tudom,hogy nehéz lesz egyedül mindent de bármi baj van repülök haza,rendben?
-Rendben,de pénzt nem fogadok el,majd elmegyek dolgozni tánc helyet vagy nem tudom,de nem akarom,hogy te láss el minket.
-Tudtam,hogy ezt fogod mondani,akkor csak adok egy alapot onnan meg meglátod és minden hónapba kapsz egy keveset,jó.
-Jó-hajtottam le a fejem
Nem akarok ilyen fiatalon a kishúgom anyukája lenni,de muszáj lesz ráadásul Hae se lesz itthon.Akire még támaszkodhatok az az én drága barátnőm.
Miután Lauren kibabázta magát lefürdettem és elaltattam,majd a bátyánk is elintézte magát és elment lefeküdni,végül én is elintéztem a dolgaim majd aludni indultam.Elaludni nem bírtam mert gondolkoztam,hogy mit ,hogyan is kéne csinálnom,valamikor éjfél környékén nyomhatott el az álom.

Reggel egy kicsit elaludtunk,de drága testvérünk elvitt minket a a "dolgozóba". Nana ma is N miatt volt fent akadva. Remélem hamar összejönnek,mert már kezd idegesítő lenni, ugratják egymást közben pedig úgy oda-vissza vannak egymásért,hogy azt el sem lehet mondani.Szerintem édesek lennének egymás mellett.
Hyuk-ot láttam a suliba és felbátorodva oda is mentem hozzá de egy csajjal beszélt ami igazából zavart,de fogalmam sincs miért.
-Szia,lenne egy szabad perced?-rám nézet lenyomott egy kisebb fintort majd az udvar felé biccentett.
-Mi van?-bunkózott megint.
-Ha egyáltalán áll még a hétvége,nem tudok elmenni.Táncra se fogok járni.Nem akarlak cserben hagyni de nem fogok tudni menni.Sajnálom.Bocsi,hogy nem jött össze.Szia-fordultam meg és elindultam.Karomat megragadta és visszarántott.
-Az okot megtudhatnám?
-Családi gondok.
-Értem ,kár pedig eltöltöttem volna veled egy napot,hogy megismerjelek-láttam a szemén,hogy ezt komolyan gondolja.
-Ez van,na mindegy most mennem kell  órára.
Hirtelen csak karokat éreztem magam körül majd egy nyugalmat árasztó mellkassal találkoztam.
-Tudom,hogy valami nagy baj van,szólj ha tudok valamiben segíteni-puszit adott a homlokomra,majd elment órára.
A nap amúgy gyorsan eltelt,órák után elmentem a tánctanárhoz és lemondtam neki,hogy kilépek,persze neki elmondtam az eredeti okot és nem volt olyan mérges és persze megértette a döntésem és azt mondta ,hogy ha nem találok munkát a mai nap hívjam fel és ő majd segít.Igazán kedves gesztus volt tőle.Nana-val ma se tudtam beszélni,mióta elkezdődött a suli totálisan eltávolodtunk egymástól.Remélem ez változni fog mert ha nem akkor nagy bajok lesznek.
Sétáltam az utcán és elmentem a kedvenc kávézónk mellett amit az egyik haverom apukája

 vezet.
-Szia Zelo.
-Hello,manó. Mizujság?-kérdezte a langaléta.
-Semmi  különös,csak éppen munkát keresek és gondoltam megkérdezem apukád,hogy kell-e pincér vagy valami munkaerő.
-Üljünk le.Kérsz kávét?
-Ühüm.
-Mi a baj?
-Anya elment Japánba, szó nélkül és magamra maradta Lauren-nel,Hae meg egy éves turnéra megy.Nana-val meg eltávolodtunk egymástól.A táncot abbahagytam,hogy dolgozhassak,nem tudom mi lesz kétségbe vagyok esve ötletem sincs,hogy mit kéne tennem,hogy kéne nevelnem a húgom.-sírtam el magam. Junghong át ült mellém és átölelve próbált vigasztalni.Amikor már jobban lettem akkor elengedett majd egy kis tejszínhabot nyomot az orromra amin nevetnem kellett.
Zelo kicsi korom óta mellettem van és ő segített kijönni apa hala után kisebb depressziómból. Mindenben mellettem volt és tudom,hogy ő sose érzett irántam többet mint barátság és ezt én is elmondhatom ezt.Nekem ő a legjobb fiúbarátom.
-Khm khm.-Zeloval való hülyéskedésemből egy krákogó, ismerős hang szakított ki.
-Nagyot csalódtam benned.Kitalálod a családi gondod,abbahagyod a táncot és engem is becsapsz a pasid miatt.Szépen átvágtál .Legalább most már nem kell megismerjelek ahogy,hogy tudjam milyen az igazi éned.És én még járni is akartam volna veled.-szinte már majdnem kiabált Hyuk.
-Ezt teljesen félreérted.
-Persze,inkább hagyjuk .Soha többé ne gyere a közelembe-mondta majd kivágtatott a kávézóból.
-Ne mondj semmit-mondta a haveromnak-és sírva rogytam le a székre.Hát ez nem az én két napom volt .-Mindegy,erősnek kell lennem.Most megyek majd megkérdezed akkor apud?
-Persze és hívni foglak.
-Várom.Akkor szia-mondta és megöleltem.
Elmentem az oviba a húgocskámért és otthon Hae várt minket vacsival és meglepetésemre ott volt a barátnőm is.Vacsi után felmentünk a szobámba és megbeszéltünk mindent.Elmeséltem mi volt Hyuk-kal de erre nem tudom mit mondani,a végére már fáradtan dőltünk be az ágyba.Nana megígérte,hogy mindenben mellettem lesz és segíteni fog,amikor már Hae se lesz itthon.